XXIV.Fejezet.: Egy hét.

Egy hét.

Amikor Louis felrohant én is mentem utána. Louis bement Virághoz és elkezdte.:

• Hogy van a kezed?- kérdezte aggódva.
• Hát kicsit fáj, de megvan.
• Bruno nem ér ennyit.- mondta komolyan.
• Tudom, de már nagyon hiányzik.- mondta vékony hangon, és könnycsepp folyt végig az arcán.
• Ne sírj, mert megszakad a szívem.

Ekkor Virág megsimogatta  Louis arcát, majd megcsókolta. Louis felállt és nagy mosolyt dobott Virágnak és kiment. Ekkor én rontottam be a szobájába és jól megölelgettem. Jókat röhögtünk majd elmentünk aludni. Reggel Harry nagy felfájással kelt, szint úgy mint a többi fiú. Ezen a héten mindenki otthon punnyadt. Virág fejében már az is megfordult, hogy vissza utazik Magyarországba. De Louis egyből lebeszélte. Egy hét múlva felhívott Bruno, hogy szervezzek egy találkozót Virággal. 
Hát elvittem Virágot a parkba ahol Bruno várta. Megölelték egymást, én a háttérből figyeltem. Szóval megölelték egymást, de Virág férre tolta Brunz-t és megpofozta. 

• Azt hitted, hogy egyből megbocsáttok azok után hogy itt hagytál.- ordított Virág.
• Nem, nem vártam, de már nagyon hiányoztál.
• Igen, és az elmúlt egy hétben nem hiányoztam?
• De, csak... Csak nem tudtam hogy mit is érzek.
• És most már tudod.
• Igen, Szeretlek. 
• Én, meg nem tudom mit érzek.- ezzel Virág hátat fordított és elment.

Én is utána mentem, egy cukrászdában találtam meg, ahol rózsaszín minyont evett. Leültem mellé és megbeszéltük az egészet egy mondatot mondott, ami egy kicsit meglepett.:

• Louis-t nagyon megszerettem, de Bruno-t is szeretem. Azt hiszem választanom kell, de nem  fog menni.